Here is the link to the review: http://www.passzio.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=30297
Nem újkeletű az a vélemény, amely szerint a melodikus death-black metal valódi tüze immár Skandinávia határain túl lobog igazán nagy erővel, jó példa erre a német Thulcandra sikere, de a világ minden részén találni remek csapatokat. A nyolc éves múltra visszatekintő Frozen Dawn spanyol nemzetiséggel bír és állítólag már a 2011-es The Old Prophecy of Winterland címet viselő debütálásuk is nagy lelkesedést váltott ki a műfaj rajongói körében...
Ez utóbbit nem tudom mértékadó módon megítélni, mivel éppen csak
belehallgattam a neten, de ez a lemez bizony jó. Ráadásul a
vakszerencsének köszönhetően akadtam bele, mivel a dömpingben (meg amúgy
is) hajlamos vagyok a borító alapján válogatni az általam addig nem
ismert anyagok közül. Az esetek többségében be is jön a dolog – soha nem
is rejtettem véka alá azon véleményem, hogy egy jól megválasztott kép
alapvető fontossággal bír a "reklámértéket" illetően –, és
ezúttal is bejött a papírforma. Fogalmam sem volt a zenéről, zenekari
előéletről, egyszerűen csak megtetszett a grafika, amely olybá' tűnik,
mint ha a Gyűrűk ura egy jelenetének és a legelső Dark Funeral lemez borítójának volna egyfajta sajátos keresztezése.
Mit lehet még elmondani, amit a nagynevű elődök - Dissection, Dawn, Naglfar, Necrophobic
- esetében még nem mondtak el? Sok újat nem... A zene ugyanis
egyértelműen ebből a hagyatékból táplálkozik, a spanyol fiatalok pedig
igazán jó tanulónak bizonyulnak. Nagyon érzik ezt a zenei világot és
becsületükre legyen mondva, hogy háttérinfók nélkül simán rávágtam
volna, hogy egy svéd zenekar lemezét hallom. Persze ez lehet hátulütő
is, amennyiben valaki azt az álláspontot képviseli, hogy származásuk
okán ne a skandinávokat majmolják már. Ha viszont nem innen közelítünk,
akkor marad az első verzió, túllépve a nyilvánvaló hatásokon ötven
percig bolyonghatunk a csapat által megidézett fagyos világában.
Mint ha egy régi kedves ismerőssel hozott volna össze a sors: a metsző élű, sodró lendületű muzsika szélvészként vágtat át a hallgatón, persze nem hiányoznak a tipikusnak is mondható harmóniák, dallamok, a Grinder művésznévre hallgató énekes torokhangú kerregésével kísérve. Készséggel elismerem, hogy újdonságot nem nyújt, de amit összekalapálnak a Blackened March, Nocturnal Sacrifice, Under Thy Throne triászban, az bizony példaértékű. Az egységes nívóval és kiváló hangzással bíró anyag két utolsó száma viszont egy picit kakukktojás, az Eternal Frost egy fenyegető, doomos darab, a német nyelvű Kalte Seele pedig a Satyricon rockosabb pillanatait idézi.
Ha jók az infóim, akkor közvetlenül a lemez megjelenése előtt a Davinia nevű basszusgitáros hölgy kivált a csapatból, remélhetőleg mielőbb megtalálják a megfelelő utódot a helyére, mert kár lenne egy ilyen produkció után földbe állni. Mivel a banda lemeze a honfitárs Xtreem Music gondozásában látott napvilágot, így talán okkal remélhető, hogy a Stygian disztró, mint kizárólagos hazai terjesztő jóvoltából itthon is hozzáférhető lesz majd. Amennyiben igen, én biztosan beruházok egy példányra, mert műfajában remek anyag.
8,5/10
Mint ha egy régi kedves ismerőssel hozott volna össze a sors: a metsző élű, sodró lendületű muzsika szélvészként vágtat át a hallgatón, persze nem hiányoznak a tipikusnak is mondható harmóniák, dallamok, a Grinder művésznévre hallgató énekes torokhangú kerregésével kísérve. Készséggel elismerem, hogy újdonságot nem nyújt, de amit összekalapálnak a Blackened March, Nocturnal Sacrifice, Under Thy Throne triászban, az bizony példaértékű. Az egységes nívóval és kiváló hangzással bíró anyag két utolsó száma viszont egy picit kakukktojás, az Eternal Frost egy fenyegető, doomos darab, a német nyelvű Kalte Seele pedig a Satyricon rockosabb pillanatait idézi.
Ha jók az infóim, akkor közvetlenül a lemez megjelenése előtt a Davinia nevű basszusgitáros hölgy kivált a csapatból, remélhetőleg mielőbb megtalálják a megfelelő utódot a helyére, mert kár lenne egy ilyen produkció után földbe állni. Mivel a banda lemeze a honfitárs Xtreem Music gondozásában látott napvilágot, így talán okkal remélhető, hogy a Stygian disztró, mint kizárólagos hazai terjesztő jóvoltából itthon is hozzáférhető lesz majd. Amennyiben igen, én biztosan beruházok egy példányra, mert műfajában remek anyag.
8,5/10
